Bármely írott vagy hangzó formában hozzáférhető zenei alkotás, amennyiben egyéni-eredeti jelleggel rendelkezik. Szerzői jogi védelem alatt áll továbbá más szerző művének átdolgozása is, ha annak szintén egyéni és eredeti jellege van, feltéve, hogy az eredeti mű szerzője az átdolgozáshoz hozzájárult.
Az Artisjus által kezelt jogdíjak (közös jogkezelés):
Nyilvános előadási jogdíj (koncertek, rádió és televízió sugárzások, filmzenék és internet jogdíjai) valamint Mechanikai jogdíj (hangfelvételek jogdíjai).
Zeneszerzők/szövegírók és Zeneműkiadók által kezelt jogdíjak (egyedi engedélyezés):
Nagyjogdíj (színpadi előadások, valamint filmek és reklámok egyedi engedélyhez kötött zenéi, ahol a zene a mű elidegeníthetetlen része, másfajta zenével nem helyettesíthető, ezért szinkronizációs jognak is nevezik a cselekmény és a zene szinkronja, egymást feltételező tulajdonsága miatt).
A zeneműkiadó olyan jogilag bejegyzett vállalkozás, amely zeneművek nyomtatott vagy online formában történő kiadásával, terjesztésével foglalkozik, továbbá – amennyiben erre vonatkozóan is szerződik a zeneszerzővel – kezeli a szerződött mű jogait, illetőleg népszerűsíti, menedzseli a szerzőt. Ez utóbbi tevékenységéért, leginkább a mű promóciójának és játszottságának elősegítése fejében a szerző lemondhat az Artisjustól járó jogdíjak egy részéről a zeneműkiadó javára. Ha a szerző az egyedi engedélyekhez kötött jogainak kezelésével is megbízza a zeneműkiadót (átdolgozás, nagyjog, szinkronizáció), a zeneműkiadó a befolyt bevételből a szerzőnek a szerződésben megállapított arányok szerinti díjat fizet.
A vagyoni jog a szerzőt megillető jogoknak az a része, amely a mű szerzőjének vagyoni jogosultságokat biztosít.
A szerzőt megillető jogok közül a személyhez fűződő (személyiségi) jogok (elsősorban a mű nyilvánosságra hozatalának joga, a mű integritásának joga és a szerző névfeltüntetési joga) nem ruházhatók át, a vagyoni jogok viszont átruházhatók, illetve örökölhetők.
A szerzők egyes jogait (nyomtatás, átdolgozás, nagyjog, szinkronizáció) a zeneműkiadó is kezelheti. Az Artisjus feladata viszont a közös jogkezelés, ami a szerzők – zeneszerzők, szövegírók, irodalmi szerzők – javára végzett jogdíjbeszedési és jogdíjfelosztási tevékenységet jelent. A szerzői jogi törvény szerint a közös jogkezelők adják meg az alkotások felhasználásához szükséges engedélyeket és beszedik, majd a jogosultaknak továbbutalják ennek ellenértékét, a jogdíjat. A közös jogkezelést elsősorban az indokolja, hogy sem a szerzők nem képesek egyenként ellenőrizni a felhasználásokat, sem a felhasználók nem képesek egyenként megkeresni a szerzőket azért, hogy engedélyt kérjenek tőlük. Így tehát bizonyos szerzői jogok hatékonyabban érvényesíthetők.
A hanglemezkiadó hangfelvételek gyártásával és forgalmazásával foglalkozik; ennek során a felvételen közreműködő előadókkal (zenészekkel, énekesekkel) közvetlen szerződést köt, a felhasznált zeneművek szerzői részére pedig az Artisjuson keresztül fizet jogdíjat (mechanikai jogdíj). A zeneműkiadó viszont, mint láttuk, csak a szerzőkkel áll szerződéses viszonyban.
Zeneműkiadói szerződés esetén két helyről. A zeneműkiadómtól, amelynek egyes jogaimat forgalmazásra átadtam és az Artisjustól. Utóbbitól azonban csak akkor, ha a művet nyilvánosan megszólaltatták.
A zeneműkiadó a szerző és a kiadó között létrejövő szerződés szerinti időközökben (általában fél évenként) elszámol a szerzővel és közvetlenül fizeti ki a szerzőnek járó jogdíjakat.
Az Artisjusnál ehhez regisztrációra van szükség. Ennek része egy szerzői megbízás kiállítása, ami a szerző és az Artisjus között fennálló, a szerzői jogi törvényen alapuló kapcsolat írásba foglalásának alapja. A bejelentett zeneművek után járó jogdíjat azután az Artisjus a regisztráció során megadott bankszámlaszámra utalja át.
Egyfelől a mű játszottságának elősegítésére, amelynek fejében a szerző bizonyos százalékot (maximum 33.33%) átenged a nyilvános előadási és mechanikai jogdíjaiból (Artisjus intézi), másfelől következő területekre: kottakiadás, zenei átdolgozás, idegen nyelvre fordítás, megfilmesítés, színpadra állítás esetén a szerző és a mű képviselete. Ezek azok a felhasználások, amelyeknél az Artisjus nem szed be és nem fizet ki jogdíjat a szerzőknek, az ilyen felhasználások bevételeinek bizonyos százalékát (melyet mindig a kiadói szerződésben rögzítenek) a zeneműkiadó fizeti ki a szerzőnek.
A kiadók – amellett, hogy a mű kottaképét olyan szerkesztett és nyomtatott (vagy újabban digitális formában is) hozzáférhetővé teszik, mely alapján azt a szerző közreműködése nélkül is meg lehet szólaltatni – szakmai és kreatív tanácsokkal támogatják a szerzőket, és segítségükre vannak műveik kereskedelmi hasznosításában. A zeneműkiadó a szerző menedzsere, ha úgy tetszik impresszáriója lesz. Minden kereskedelmi és jogi ügyét intézi, és legfőbb célja, hogy a szerző, műveinek egyre gyakoribb előadásai nyomán, ismertté váljon és karriert építsen. Közös érdek a bevételek fokozása, és adott esetben a zeneműkiadó előleget is fizet a szerzőnek.
Az előadások, hangfelvételek és sugárzás után járó, Artisjus által beszedett díjak után járó jogdíjaim szerződésben meghatározott részéről (maximum 1/3-ról), valamint a kottaforgalmazás és más egyéni jogkezelés (átdolgozás, szinkronizáció) alá tartozó bevételek kiadói szerződésben meghatározott részéről.
Nem teljesen. Ha a szerződés értelmében a zenei átdolgozások, az idegen nyelvre fordítás, a megfilmesítés, a színpadra állítás vagy a kottakiadás jogát átadtam a kiadónak, akkor ezekről a felhasználásokról ő állapodhat meg a felhasználókkal, és a befolyt bevételből nekem is a zeneműkiadó fizet jogdíjat az általa engedélyezett felhasználások után. A kiadói szerződések egy része azt a feltételt is tartalmazhatja, hogy a szerzőnek konzultációs vagy vétójoga van az előbb felsorolt felhasználások engedélyezésekor.
Ha az átírás (átdolgozás) engedélyezésének jogát a szerződésben átruháztam a zeneműkiadóra, akkor erre nekem is tőle kell engedélyt kérnem. Ellenkező esetben az átírásnak nincs akadálya.
A nyilvánosságra hozott művet bárki előadhatja, feltéve, ha – komolyzene esetében – megvásárolta a kereskedelmi forgalomban lévő kottát (vagy kibérelte a zenekari művek szólamanyagát), és, ha a koncert szervezője az Artisjuson keresztül kifizeti a jogdíjat az előadásért.
A szerződés megkötése előtt közvetlenül a védett szöveg szerzőjétől vagy szerzőitől (illetve a jogutódoktól) engedélyt kell kérnem a megzenésítésre. Ennek birtokában a szerződés a szokásos módon megköthető.
A regisztrációt követően ez legegyszerűbben online tehető meg az artisjus.hu honlapon. Ez gyorsabb és kényelmesebb megoldás, mint a papír alapú műbejelentőlap beküldése, utóbbi azonban továbbra is lehetséges; a szükséges nyomtatvány ugyancsak hozzáférhető a honlapon.
Ebben az esetben is az Artisjustól kapok jogdíjat, ha ott jelentem be a műveimet. Az Artisjusnak több mint 80 külföldi közös jogkezelő szervezettel van kölcsönös képviseleti szerződése, így mintegy 140 országban képviseli – társszervezetein keresztül – a magyar szerzőket.
Az általános szabály szerint Magyarországon a zeneműveket és szövegeiket a szerzői jog az alkotó életében, és halálát követően 70 évig védi. Többszerzős mű esetében az utolsóként elhunyt szerzőtárs halála évének utolsó napjáig tart a mű védettsége. Az ezt követő év első napjától a védettség megszűnik, a mű szabadon felhasználhatóvá válik.
Az általános szabály az, hogy akkor van szükség engedélyre, ha egy másik mű „lényeges részletét” használjuk fel. Ez nem jelenti azt, hogy az adott részletnek hosszúnak kell lennie; a jog a részletnek a teljes művön belüli fontosságából indul ki. Tanácsos ezért mindenképpen engedélyt kérni, ha másnak a művéből idézünk, akármilyen rövid részletről van is szó. Ha a műnek van kiadója, az engedélyt a kiadótól kell kérni, ha nincs, a szerző(k)től vagy annak jogutódjától/jogutódjaitól kell megszerezni.
